ELEVEN

Úgy szeress

Ahogy az oroszlán a rácsok mögül

Az idomárjára néz, talán

Fél az ostortól, de a

Húsdarabokat is tőle várja

De ha kiszabadulna a porondról

Tudod, a nézők beszarnának, mert

Hiába rács, hiába korbács

Ő akkor is minden állatok királya

Az állatok királya

Ha ez a szerelem az élet

A halál a harc

Én leteszem eléd a fegyvert

Mind a ketten vesztenénk

Ilyen háborút még

Soha senki nem nyert

De a küzdelem, ami

Kettőnk között tart

Még nem ért véget

Te vagy az örömöm

Te vagy a bánatom

Te vagy az életem

Nekem Te vagy az Állatom

Te vagy az Állatom

Úgy szeress

Ahogy a vadak és Én

Adok neked enni

Csak úgy szeress

Ahogy a vadállatok

Ha tényleg az

Enyém akarsz lenni

Nekem

Te vagy az Állatom

Gyere harapj meg!

Te vagy az Állatom

Én szeretlek

Karmolj belém!

Feküdj ide elém!

Gyere, megetetlek

Nagyon szeretlek!

Te! Igen

Te vagy az Állatom

Kicsi Macim...